Korán (3/7): "ezek adják az Könyv anyját". A Korán veleje, az Írás veleje, a Könyv anyja, Al-Hamd, a Dicsőség, Al-Salát, az Ima, a Gyógyító, az Összefoglaló, az Elegendő, az Alap... stb.

Maga a vers Mekkában került kinyilatkoztatásra. Ami a kötelező, és az önkéntes imákban került bevezetése, melynek gyakorlása már ott elkezdődött, s ez által kötelezővé vált.

Elmondhatjuk, hogy ebben a versben van a Korán lényege, amelyet nem pótolhat semmi, de ez a vers helyettesíthet bármit! Mondhatjuk úgy is, hogy ez a vers a muszlimok miatyánkja. (Bár amikor ezt leírom, csak Allahban bízhatok, hogy megbocsát nekem. Mert egyértelmű, hogy sem a Tóra, sem az Evangélium, sem pedig a Zubur nem hasonlítható hozzá.)

A Koránban több helyen is említve van, mint: 15./87.

"És mi elküldtük néked a hét meteni (szeb'en minl-meteni) és a hatalmas Koránt." (15./87.)

"Meteni (szeb'en minl meteni)" :  A megnyitó szúra hét versét említi, ebben az esetben.

Bár hozzá kell tennünk, hogy ezt a megtisztelő jelzőt, nem csak a megnyitó szúra birtokolja. Meteni (szeb'en minl meteni) azok a szúrák, amit a Magasztos a leghosszabb szúrákként nyilatkoztatott ki Gábrielen keresztül Mohammednek (Allah dicsérte, és üdvözítette).

Ibn Maszoúd és Ibn Ábbász szerint, a hét hosszú szúra:

Al-Baqara, al-Imrán, An-Niszá, Al-Maida, al-Anám, al-Áráf, At-Taubah.(Ezek a szúrák a tehén, Imrán nemzetsége, a nők, az asztal, a jószágok, a magaslatok és Jónás története.)

Magának a sugallatnak több Prófétai beszéde ismert, amit a Korán-magyarázók szerint.:

1. Abu Sazsd ibn Mudzalától: "Éppen imádkoztam, amikor a Próféta hívatott. Én nem válaszoltam, csak amikor az imámat befejeztem. (Megjegyzem én sem szóltam volna semmit, ugyanis mikor az ember imádkozik, akkor az Úr előtt áll, és hallgatja őt.) Kérdőre vont:

– Miért nem szóltál, hisz kaptál róla kinyilatkoztatást? – És a 8/20-ik áját recitálta:

 "Ti hívők! Engedelmeskedjetek Allahnak és az ő küldöttének, és ne forduljatok el tőle, amikor hallgatjátok!" – Majd mondta:

– Bizony megtanítom néked a leghatalmasabb Szúrát, amely a Koránban nem található még azelőtt, hogy kimész a Mecsetből. – Majd megfogta a kezem és elindultunk. Amikor elértük az ajtót, megkérdeztem tőle:

– Ó, Allah küldötte, azt mondtad, megtanítod nekem a leghatalmasabb Szúrát, ami a Koránban lesz?

– Igen! – mondta. – Hála Allahnak, ez volt a hét Matans a hatalmas Koránon belül, amit megkaptam!"

2. Egy másik Prófétai beszéd szerint Ubay ibn Kazb volt a megszólítatott. Őt is felszólították, és meg is feddték, mert nem ment oda az első hívásra:

"– Mi akadályozott abban, hogy ide gyere? – Majd:

– Szeretnéd, ha megtanítanálak egy olyan Szúrára, amely nem nyilatkoztatott ki még előttem sem a Tórában, sem az Evangéliumban, sem pedig a Koránban?

– Igen! – volt a válasz.

– Bizony azt kívánom, ne menjek ki addig ezen az ajtón, míg meg nem tanulod ezt. – Ezzel megfogta a kezem, és elindultunk. Közben elkezdett beszélni. Én igyekeztem lassan menni, nehogy elérjen addig, mielőtt befejezné. Ez volt az a Szúra, melyet nekem megtanított."

Ismerjük meg mi is!:

Bár maga a Szúra hét verssorból áll, de egyes Koránmagyarázók azt állítják, hogy a Basmala (Biszmi Allah... (nem tartozik hozzá, vagyis a vershez számszerűen. Ugyanis a Koránban minden vers, kivétel a kilencedik, ezzel kezdődik, de nem sorszámilag.

Egy hívő, mielőtt megkezdi imáját (vagyis a bemosakodását), a Basmalát recitálja. A szőnyegre fölállásakor szintúgy.

Korán: (5/6): "Ti hívők! Ha imádsághoz álltok föl, akkor mossátok meg előtte az orcátokat és a kezeteket könyökig, és simítsátok végig a fejeteket és a lábatokat a bokáig!" – Mindez nélkülözhetetlen, ugyanis e nélkül, nem érvényes a fohászkodó imája!

A vers elhangzása előtt is ugyanazzal kezdünk, de jó, ha az ember segítséget kér az Allahtól, mielőtt megkezdené a recitálást.

Idézzünk a Koránból példát.

Korán: (7/200)(41/36): "Ha valami gonosz sugallat ösztökélne téged a sátán részéről, akkor Allahnál keress menedéket! Ő a Halló és Tudó."

De lehetséges, hogy a kérésünket egyénileg állítsuk össze. Például.:

– Allah, Téged hívlak segítségül, és a Te végtelen erődet, hogy a Sátán ne férkőzhessen a közelembe, ne árthasson nekem, és ne kísértsen engem attól, amitől eltiltottál engem!

(Van olyan Korán-magyarázó, aki azt mondja, hogy jó, ha az ima befejezése után is elmondjuk. Azért, hogy az önteltséget távol tartsuk magunktól.)

A fohászunkat, mindig úgy kell elmondanunk, hogy minden mozdulatunkat áthassa az Allahhoz vezető út! Annak igazához való ragaszkodásunk!

Magából Allah 99 nevéből idézünk az első sorból.

Mikor az ember a Fatihát recitálja, szükséges hogy áthassa a lényünket, minden szavának el kell jutnia a szívünk legelrejtettebb zugáig, az elménk utolsó rezdüléséig!

Az ima teljes odaadást követel! Lássa az imádkozó magát Allahot, aki előtte áll és hallgatja őt. Teljes szándékával adózzon, hálát adva Allahnak!  Mert megtanította és értelmeztette velünk a kegyet, magát Allah könyörületét.

Ő kiteljesítette mindenkire, mind hívőre, mind hitetlenre, ami által egyformán esélyt ad a jó elfogadására és a rossz elvetésére.