Kaf Allah, a Könyörületes és az Irgalmas Nevében  Kaf. A dicsőséges Koránra! De nem! Ők csodálkoznak azon, hogy eljött hozzájuk egy közülük való intő. És azt mondják a hitetlenek: "Csodálatos egy dolog ez! Vajon, ha már meghaltunk és porrá lettünk, új életre támadunk-e? Távoli visszatérés ez!" Mi tudjuk, mennyit és mit fogyasztott belőlük a föld. Olyan Írás van nálunk, mely őrzi tetteiket. De nem! Hazugságnak tartották az Igazságot, amikor az eljött hozzájuk és zavarodottságban vannak. Vajon nem néztek-e föl az égre, hogyan építettük és díszítettük föl azt és hogy nincsen rajta repedés? És kiterítettük a földet és szilárdan rögzített hegyeket vetettünk rá és mindenféle pompás növényfajtát sarjasztottunk rajta, a szemlélődés tárgyául és intésül minden megbánásra kész szolgának. És áldott vizet bocsátottunk le az égből, s kerteket sarjasztottunk általa és learatni való gabonát, és magasba nyúló pálmafákat, amelyeken fürt fürt hátán terem szolgáink ellátására. És vele keltettük életre a holt vidéket. Eképpen lesz a halottak előjövetele. Noé népe, azok, akik a kút körül laktak és Tamúd törzse már őelőttük hazugsággal vádolta küldötteit és Ád és Fáraó és Lót fivérei és a (Aszhebul-ejketi) cserjés lakói és Tubba` népe mind hazugsággal vádolta a küldötteit. És beteljesedett a fenyegetésem. Vajon elfáradtunk-e az első teremtésben?! Ám ők bizonytalanságban vannak egy új teremtés felől. Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, hogy milyen gondolatokat sugall néki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá, mint a nyaki ütőere. Ha a két átvevő angyal átveszi a szavait és tetteit jobb és bal felől ülve nem ejthet ki egyetlen szót sem úgy, hogy ne lenne mindig kész őrzője. És a haláltusa elhozza az Igazságot: "Ez az, amit el akartál kerülni." És megfuvatik a trombita. Ez a fenyegetés napja. És minden lélek előjön egy angyallal, aki hajtja és egy tanúval. "Nem törődtél ezzel. Mi azonban fölnyitottuk a szemed és ma éles a tekinteted." És a társa azt mondja: "Ez az, ami nálam készen áll. Vessetek a gyehennába ti ketten minden megátalkodott hitetlent, aki a jó útjába állt, áthágta a határokat és kételkedett, aki Allah mellé más istent helyezett! Szörnyű büntetésbe vessétek őt!" A társa azt mondja: "Urunk! Nem én lázítottam öt. Ő volt messze bolyongó tévelygésben." Ő azt mondja: "Ne civódjatok a jelenlétemben. Már korábban megfenyegettelek benneteket. A kimondott szó nem változik nálam. Én nem vagyok igazságtalan a szolgákkal szemben." Azon a napon, amikor azt mondjuk a gyehennának: "Megteltél már?" - és ő azt mondja: "Még több van?" És a Paradicsom egészen közel hozatik az óvakodókhoz. "Ez az, amire ígéretet kaptatok. Ez illet meg minden bűnbánót és parancsmegtartót, aki úgy féli az Irgalmast, hogy nem látja és megbánásra kész szívvel jön hozzá. Menjetek be békességgel! Ez az örökkévalóság napja." Mindenük meglesz ott, amit csak akarnak. És még több van nálunk. Hány nemzetséget pusztítottunk el őelőttük, amelyek harciasabbak voltak, mint ők. Járjátok csak be fürkészve a vidéket, van-e helye a menekvésnek?! Intés van ebben annak, akinek szíve van, füle a hallásra, és jelen van. Hat nap alatt teremtettük az egeket és a földet, s ami a kettő között van és nem fogott el fáradtság bennünket. Viseld hát el türelmesen, amit mondanak! És hirdesd Urad dicsőségét napfelkelte és naplemente előtt, és magasztald őt éjszaka és az előírt leborulás végén! És hallgass oda azon a napon, amikor a kikiáltó egy közeli helyről hangos szóval szólít! Azon a napon valóban meghallják a kiáltást. Ez az Előjövetel Napja. Mi keltünk életre és mi küldünk a halálba. És hozzánk jut el végül minden. Azon a napon, amikor meghasad velük a föld, s ők sietve igyekeznek kifelé. Olyan összegyűjtés ez, amely könnyű nekünk. Mi vagyunk a legjobb tudói annak, hogy mit mondanak. Te nem kényszerítheted őket. Intsd csak a Koránnal azt, aki féli a fenyegetésemet!
| |
