Az arab nyelvben csak három magánhangzó betű van (Elif, Ue, Je) magyar megfelelője ({a, e}, u, i). Az elif betűnek a kiejtése különbözik, attól függ, hogy milyen betű szerepel előtte. Ha az elif betű előtt szerepel egy (مفخم) durva betű, akkor a-nak kell kiejteni az elif-ot, és ha az elif betű előtt szerepel egy (مرقق) vékony betű, akkor e-nek kell kiejteni az elif betűt.

A magyar ABC kiejtése, a-tól z-ig az arab nyelv szerint mindegyike vékony betű, tehát a magyar betűk között nincsen durva betű. A durva betű fölé húztunk egy vonalat:

Vannak még az arab betűk között olyan vékony betűk, amelyek nem szerepelnek a magyar betűk között. Ezek alá húztunk egy vonalat:

Ezért kell külön gyakorolni a durva és a vékony betűket. Vannak olyan betűk, amelyeknek nincsen magyar megfelelőjük, mint a "ع" azt felső vesszővel jelöltük " ' ". A "ح" betűt pedig aláhúzott "H" betűvel jelöltük. Vannak betűk, amelyeket csak összetett betűkkel sikerült leírni, mint: Dzs = "ج", Kh = "خ", Gh = "غ"

Az arab nyelvben van három betű, ahol kiejtéskor ki kell dugni a nyelvedet: "ذ" , "ظ" ,"ث"

A vékony és a durva betűk, három részre oszlanak:
1- Mindig durva betű.
2- Néha durva és néha vékony.
3- Mindig vékony betűk.